Az MTA-ELTE Történeti Folklorisztikai Kutatócsoport idei második workshopját 2022. december 5-én tartotta a BTK Néprajztudományi Intézetének tárgyalótermében. A Protestáns lelkészi életpályák, lelkészcsaládok és családi stratégiák a 19. században címmel megrendezett megbeszélésen öt előadás hangzott el, melyeket az előadásokhoz hasonló időtartamú közös gondolkodás követett. A fókuszban a 19. századi protestáns lelkészcsaládok voltak, a térbeli és időbeli távolságok ellenére délutánra több hasonlóság is körvonalazódott a bemutatott témák között. Újra bebizonyosodott, hogy termékeny az a párbeszéd, amelyben a hasonló szemléletű kutatási tapasztalatok találkozhatnak.
Elsőként Szász Lajos mutatta be a készülő, nagy adatgyűjtésen alapuló szövegét Református egyházi elit a 19. században – A Tiszántúli Református Egyházkerület espereseinek életrajzi adattára címmel. Az esperesek életútjából négy nagy téma köré rendeződtek el a feltárt adatok, a származás, iskoláztatás, házasodás és gyermekek sorsa, melyekhez a jelenlévők jól tudták kapcsolni saját kutatási eredményeiket. A szöveghez csatolt adattár már jelenlegei állapotában is ígéretes kutatásokra ad lehetőséget. Az ezt követő előadás tovább vitte a felvetett problematikát egy másik református egyházkerület vonatkozásában. Ugrai János Dilemmák az életpálya-építés körül a tiszáninneni református lelkészek körében a 19. század első felében című előadásában a lelkészi munkapiac 19. század eleji változásairól számolt be, folyamatosan reflektálva a források kutatásának nehézségeire, a feltett kérdésekre adható válaszok korlátaira. A harmadik előadásban Hegyi Ádám egy lelkészi életutak vizsgálata szempontjából atipikus forrácsoportot mutatott be. A közösségi emlékezet Erdőháton a lelkipásztori életutakról 1769 és 1823 között címmel a Historia Domusokban és gyülekezettörténetekben olvasható, általa közösségi emlékezet lenyomatának tekintett, lelkészek által leírt szövegekben található történetekről, az emlékezet működéséről beszélt. A workshop délutáni részét Demmel József kezdte meg a megjelenés előtt álló monográfiája első fejezetének bemutatásával. „Ahol a szív megreped” Milan Rastislav Štefánik felnövéstörténete Magyarországon (1800 – 1898) című előadásban egy nagy, evangélikus lelkészcsalád két századon átívelő történetét ismertük meg a Kárpátokon túli Miava központtal, meglepően sok 18. századi magyar párhuzammal. Az alkalom utolsó beszélgetését Szakál Anna vezette a 19. századi erdélyi unitárius lelkészi családok kutatási lehetőségeiről. Ez alkalommal is tartalmas és lelkesítő volt a munkamegbeszélés és a jó hangulatú vita, ami az előadások után kialakult.